The geolinguistics of English as an academic lingua franca: citation practices across English-medium national and English-medium international journals
The geolinguistics of English as an academic lingua franca: citation practices across English-medium national and English-medium international journals
复制标题
英语作为学术通用语言的地理语言学：英语媒介国家和英语媒介国际期刊的引用实践
DOI：
10.1111/j.1473-4192.2009.00233.x
复制
发表时间：
2010
影响因子：
1.6
通讯作者：
Lillis T
中科院分区：
文献类型：
--
作者：
Lillis T
为了探讨英语的全球地位如何影响知识的生产和流通，本文重点研究了英语媒介的国家和英语媒介的国际期刊文章的引文。从四个国家的纵向研究的文本，民族志和语料库数据，我们认为，引用的做法显着沿着地理语言线-也就是说，在谁被引用，在哪里和由谁-和这种差异是非常重要的。我们认为，多语言学者面临着特别困难的决定，这可以部分地被理解为知识建设和知识测量的政治之间的紧张关系。最后，我们呼吁在关于英语作为学术弗兰卡的讨论中，以及在英语中心的把关实践中，更多地认识到这种紧张关系。Négy különbözIgnországban végeztünk kutális kutatást，észövegelemzéssel，valamint etnográfiai és korpuszalapú módszerekkel nyert adatainkból megállapítottuk：a hivatkozás gyakorlata nagymértékben függ geolingvisztikai tényezktl，vagyis az，hogy mely szerzk，mely országokban，kikre hivatkoznak，igen eltérIgnlehet，ézek az eltérések jelenteles következményekkel járnak. Ebbabul számunkra kittenik，hogy a több nyelven publikáló kutatóknak különösen nehéz döntésekkel kell sembesülniük，melyek egyik forrása az feszültség，amely a tudománypolitikaismeretépítéstésismeretértékeléstszolgáló irányelvei között húzódik。Dolgozatunk következtetésében rámutatunk，hogy ennek a feszültségnek több figyelmet kellene kapnia az angol，minttudományos közvetítIgnnyelvszerepérandel szóló elemzésekben，valamint az angol nyelveste publikációs központok szerzerkkel szemben támasztott követelményrendszerében észelekciós gyakorlatában。
To explore how the global status of English influences knowledge production and circulation, this paper focuses on citations in English‐medium national and English‐medium international journal articles. Drawing on text, ethnographic, and corpus data from a longitudinal study in four national contexts, we argue that citation practices vary significantly along geolinguistic lines – that is, in terms of who gets cited, where and by whom – and that such differences are highly consequential. We argue that multilingual scholars face particularly difficult decisions which can in part be understood as a tension between the politics ofknowledge buildingandknowledge measuring. We conclude by calling for greater recognition of this tension in discussions about English as an academic lingua franca and in Anglophone centre gatekeeping practices.A dolgozat országos és nemzetközi tudományos szakfolyóiratok hivatkozási gyakorlatát elemzi, és azt vizsgálja, hogyan befolyásolja az angol nyelv globális státusza a tudományos ismeretalkotás és ismeretközlés folyamatát. Négy különböző országban végeztünk longitudinális kutatást, és szövegelemzéssel, valamint etnográfiai és korpuszalapú módszerekkel nyert adatainkból megállapítottuk: a hivatkozás gyakorlata nagymértékben függ geolingvisztikai tényezőktől, vagyis az, hogy mely szerzők, mely országokban, kikre hivatkoznak, igen eltérő lehet, és ezek az eltérések jelentős következményekkel járnak. Ebből számunkra kitűnik, hogy a több nyelven publikáló kutatóknak különösen nehéz döntésekkel kell szembesülniük, melyek egyik forrása az a feszültség, amely a tudománypolitikaismeretépítéstésismeretértékeléstszolgáló irányelvei között húzódik. Dolgozatunk következtetésében rámutatunk, hogy ennek a feszültségnek több figyelmet kellene kapnia az angol, minttudományos közvetítő nyelvszerepéről szóló elemzésekben, valamint az angol nyelvű publikációs központok szerzőkkel szemben támasztott követelményrendszerében és szelekciós gyakorlatában.